25.fejezet.
-Az hogy Kint vagy 200 paprazzi áll és több ezer rajongó
-És akkor hogy megyünk be? –Kérdezte Dina
-hát majd én beviszem Sziszit és a sárácok kiosztanak pár autógrammot utána kijövök és beviszem őket.
-Oké. Neked jó Sziszi?
-Persze jó. –Így is lett engem be vitt Big Rob és letett az ágyamra.
-Nemsokára jön Dina. –Mondta Rob.
-Rendben és Rob… köszönöm.
-Ugyan kicsi lány tudod, hogy nincs mitJ
-Megjöttem. –Kiabált Dina.
-Én meg elmentem, sziasztok.
-Szia Rob. Na Sziszi gyere megyünk fürdeni biztos ki vagy merülve.
-Hát igen eléggé. –Elmentünk fürdeni utána Dina segített fölvenni a pizsimet nem kellett sok idő és el is aludtam
Másnap:
Ahogy felébredtem hangokat hallottam. –De kicsim tudod hogy Sziszinek most Szüksége van rám nem de nem én téged szeretlek soha nem hagynálak el Sziszit már nem szeretem hiszen ezalatt a 3 hónap alatt bebizonyítottam nem?
-De igen Nick csak félek hogy felszakadnak a régi sebek.
-Amanda nincs minek felszakadnia én azért vagyok Sziszi mellett mert lehet azt mondani hogy miattam vakult meg és most nem hagyhatom magára.
-de eljátszod hogy a barátja vagy. –na ne ez nekem sok akkor Nick csak… De ez nem lehet.
-Igen mert máshogy nem engedné hogy vele legyek és tudom érzem hogy szüksége van rám hiszen ő még szeret engem annyit pedig igazán megérdemel hogy amíg nem gyógyul meg mellette leszek.
-de Nick így csak össze töröd erre nem gondoltál?
-nem nem töröm össze mert Sziszinek ez csak fellángolás mert most 3 hónap után újra itt vagyok és feltörtek benne a régi érzések. –Ha tudnád hogy ez nem igaz és hogy mennyi álmatlan éjszakám volt amiatt hogy tudtam most melletted aludhatnék és nem egy hotel szobában egyedül.
-nem jó ez így.
-De Amanda értsd meg nem hagyhatom pont most magára hiszen megvakult számít rám nem akarom hogy ha már nem lehetünk együtt barátok se legyünk azt akarom hogy a jó kapcsolat megmaradjon.
-jó értem és oké csak tudod hogy nagyon szeretlek.
-Ahogy én is téged. –Ezzel a mondattal mintha kést döftek volna a szívembe szörnyű volt hallani ez mind és Nick csak sajnálatból van velem ez rosszabb mintha elhagyna mert akkor beismerné hogy nem szeret istenem miért kell ennyit szenvednem miért döntöttél úgy hogy engem választasz ki a sok szenvedésre? Amíg ezen gondolkodtam a könnyeim útnak eredtek majd lépteket hallottam ezért bebújtam a takaró alá és úgy tettem mintha aludnék. Nick jött megéreztem az illatán lefeküdt mellém és átölelt. Akármennyire is megbántott még mindig szeretem. Nem bírom nem szeretni és amilyen bolond vagyok megint csak szenvedni fogok miatta még senki nem bántott ennyire mint Nick. Ő csak fájdalmat tud okozni nekem, pedig én tiszta szívből szeretem őt tudom elhagytam és az én hibám hogy már nem szeret és talált valaki mást de akkor is fáj hiszen nekem is annyi alkalmam lett volna hogy találjak valakit mégsem feledtem el hogy Nick itt van és biztosan szenved. Hiszen ő szeretett engem azt mondta de tévedtem már nem szeret pedig mennyivel egyszerűbb lenne ha elmondaná hiszen biztos összetörnék de legalább feltudnám dolgozni de így hogy nem hajlandó elmondani… Ez fáj.
-Nick szerelmem ébredj. –Jött be Amanda.
-Amanda halkabban még meghallja és akkor biztos hogy teljesen kiborul.
-Sajnálom de olyan nehéz megállni…
-Tudom nekem is. -Ekkor nagy csend… na ne nem hiszem el hogy itt smárolnak ezt nem bírom ki ez már nagyon fáj itt bent a szívemben. Már nem bírtam vissza tartani a könnyeimet és legszívesebben ordítottam volna. De nem erős leszek….
-Szeretlek Amanda.
-Én is szeretlek Nick mindennél jobban. Istenem annyira fáj miért? Miért pont velem szúrt ki így az élet? Ekkor két erős kezet éreztem a vállamon és Egy távoli hangot is hallottam ami engem hív
-Sziszi…
Folyt.köv
NA vajon ki hívta és miért?? Én már tudom:P puszi
